Kevés rosszabb van annál, amikor egy felelőtlenségből bekövetkező tűz percek alatt megsemmisíti egy egész év munkáját. Éppen ezért a mezőgazdasági munkák, főként a betakarítás során hatványozottan kell figyelni a tűzvédelmi előírásokra! Hiszen ebben az esetben a megelőzés sokkal könnyebb, mint az oltás, amelyre gyakran lehetőség sem adódik, mivel a lábon álló gabonatáblán a tűz hihetetlenül gyorsan végzi a „munkáját”. Mit tegyünk, hogyan kerülhetjük el a nem kielégítő munkavégzésből fakadó tüzet?
1. Az előírásoknak megfelelő munkagép nem úri huncutság!
Az egyik legfontosabb tényező a jó állapotú munkagép! Kalászos termény betakarítási munkálatait, szalma-összehúzási és bálázási feladatokat kizárólag olyan erő- és munkagéppel, valamint egyéb járművel végezhetünk, amely fel van szerelve legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel. Fontos, hogy a gép tűzvédelmi felülvizsgálatát gépszemle keretében a betakarítást megelőzően az üzemeltetőnek mindig el kell végeznie, és csak akkor engedheti azt munkába, ha mindent rendben talált!
2. Karbantartva? Rendszeresen!
A megelőzés kulcspontja az alapos és rendszeres ellenőrzés! Amennyiben a betakarítás során ötnél több mezőgazdasági jármű műszaki ellenőrzését tervezzük, annak időpontját 10 nappal korábban írásban be kell jelentenünk a tűzvédelmi hatóságnak. Az ellenőrzésről ezután jegyzőkönyvet kell készítenünk, amelyből egy példányt a járművön szükséges tárolnunk.
Mivel a betakarítás során nagy a kockázata az emberi mulasztásnak, ezért külön ki kell emelnünk, hogy erő- és munkagépen olyan karbantartási vagy javítási munkát, amely nyílt láng használatával, illetve az üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén semmilyen esetben sem végezhetünk! Fontos továbbá, hogy az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig olyan védőburkolattal lássuk el, amely anyaga nehezen éghető és a villamosságot nem vezeti.
3. Szakképzett munkaerővel akár nullázható a kockázat
A balesetmentes munka feltétele, hogy kizárólag szakképzett gépkezelőket alkalmazzunk! Meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a gépkezelő egyértelműen tudatában van annak, hogy az erő-, munka-, vagy aratógép üzemeltetése közben nem végezhet egyéb tevékenységet, továbbá a gépet sem hagyhatja el. A kezelő feladata továbbá, hogy munkájának megkezdése előtt, majd közvetlenül annak befejezését követően, illetve a szünetekben felülvizsgálja a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát! Amennyiben azokon rárakódott éghető anyagot észlel, köteles azt eltávolítani. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépek esetében is elvárás, hogy azok kezelői a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen megtisztítsák azokat, illetve, hogy egyszerre ne húzzanak össze 1000 m2-nél több szalmát!
4. Idő előtti tarló helyett: elkülönítés
Bár az akciófilmekben látványos elem, amikor a főhős a távolban lévő olajoshordók közé pöcköli még égő cigarettáját, élőben inkább ne próbáljuk ki! Amennyiben nem szeretnénk több hektárnyi füstölgő fekete tarlót már aratás előtt, akkor a tartalék üzemanyagot és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méternyi távolságra, éghető hulladéktól és növényzettől mentes területen helyezzük el. Ugyanez igaz magára a munkagépekre is: munkaszünet idejére azokat a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méternyi távolságra, éghető hulladéktól és száraz növényzettől mentes területen kell elkülönítenünk! Abban az esetben, ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívülre álljunk a munkagéppel. Fontos továbbá, hogy a szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítse meg, hogy a gép égésterméke vagy annak elvezető csöve ne jelenthessen gyújtási veszélyt.
