Hő- és füst elleni védelem

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben (továbbiakban: OTSZ) a következőket határozza meg.

Általános előírások

Hő- és füstelvezetést és az ehhez szükséges mértékű légpótlást kell biztosítani

a) 1200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes előtér és a tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján az OTSZ előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. Fejezet alapján és
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi hatóság előírja.

Az előző bekezdés a)–g) pontjától eltérően nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni

  • a legfeljebb 500 m2 alapterületű és legalább EI2 15 C minősítésű bejárati ajtóval rendelkező, pinceszinti gépészeti helyiségben vagy helyiségcsoportban,
  • a legfeljebb 500 m2 alapterületű, nem közösségi rendeltetésű pinceszinti helyiségben, amelyben jellemzően nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot tárolnak,
  • a legfeljebb 1200 m2 alapterületű, nem tömegtartózkodásra szolgáló pinceszinti helyiségben, ha a belmagasság felső harmadában az alapterület legalább 5%-ának megfelelő szabad nyílásméretű, betörhető üvegezésű, padlószintről nyitható homlokzati nyílászáróval rendelkezik, és a helyiség feletti födém síkja a rendezett terepcsatlakozás felett helyezkedik el,
  • az olyan – beépített tűzoltó berendezéssel nem védett – ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiségben, amelynek tetőfedése vagy a helyiséget felülről lezáró egyéb szerkezete a tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkezik,
  • a füstfejlődés szempontjából alacsony kockázatú térben.

Füstmentesítést kell létesíteni

  • menekülési útvonalat képező lépcsőházban, ha az OTSZ előírja,
  • ahol a tűzvédelmi hatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírja, vagy
  • ahol az OTSZ a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából előírja.

A több pinceszintet kiszolgáló, menekülési útvonalat képező lépcsőházba a füst bejutását a csatlakozó pinceszinti helyiségek irányából kell meggátolni.

Nem szabad hő- és füstelvezetést kialakítani a térfeltöltés elvén működő, teljes elárasztásos beépített gázzal vagy habbal oltó berendezéssel védett helyiségben.

Működtetés, vezérlés

A hő- és füstelvezetés és a füstmentesítés kézi működtetését biztosítani kell

  • lépcsőház esetében szintenként, a menekülés valamennyi irányából észlelhető helyen,
  • egyéb esetben a tűzvédelmi tervező által meghatározott módon.

A tűzvédelmi hatóság a kiürítés és a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírhatja

  • a kézi nyitást vagy távnyitást követő visszazárás és újranyitás kiépítését,
  • tűzoltósági vezérlőtabló kialakítását, illetve
  • a hő- és füstelvezetés és a füstmentesítés kézi működtetéseinek telepítési helyét.

A hő és füst elleni védelem tűzoltósági vezérlőtablóján meg kell jeleníteni a vezérelt eszközök üzemállapotait.

Több füstszakaszból álló helyiség esetén az egyes füstszakaszok hő- és füstelvezetésének kézi működtetését egy helyről kell biztosítani.

Beépített tűzjelző berendezéssel védett helyiség hő és füst elleni védelmének eszközeit a beépített tűzjelző berendezésnek vezérelnie kell, kivéve, ha a helyiségben beépített tűzoltó berendezés is létesül, és annak hatékony működését a tűzjelző központ általi vezérlés korlátozná. A vezérlés nem aktiválódhat kézi jelzésadó jelére abban az esetben, ha a kézi jelzésadó jele nem szolgáltat egyértelmű, a hő és füst elleni védelem megfelelő működéséhez szükséges információt.

Hő- és füstelvezetés

A hő- és füstelvezetés biztosítható

  • természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel vagy erre a célra figyelembe vett, állandóan nyitott szabad nyílással,
  • gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy szellőzőberendezéssel a (2) bekezdés szerinti esetben vagy
  • a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.

Szellőzőberendezés hő- és füstelvezetés céljára abban az esetben alkalmazható, ha tűz esetén

  • a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket maradéktalanul teljesíti vagy
  • a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket a hőállóság kivételével teljesíti és a füst hőmérséklete és a térhőmérséklet számítással igazolt módon 50 °C fok alatt marad.

A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással kell alátámasztani

  • természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó számított belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való alkalmazása,
  • természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes alkalmazása vagy
  • természetes füstelvezetéshez tartozó természetes légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlással való kiegészítése esetén [OTSZ 90. § (3)].

A természetes hő- és füstelvezetés legkisebb mértékét az OTSZ 9. mellékletében foglalt 1. táblázat szerint vagy számítással kell megállapítani.

Gépi hő- és füstelvezetés esetén a szükséges elszívási teljesítmény 2 m3/s a természetes füstelvezetéshez tartozó hatásos nyílásfelület minden m2-ére számítva vagy számítással megállapított érték.

A hő- és füstelvezetés tervezése során figyelembe kell venni a túlnyomásos füstmentesítéssel ellátott terek és a füstelvezetéssel ellátott terek kapcsolatát, az egyidejű működés során kialakuló nyomásviszonyokat és biztosítani kell a nyílászárók kézi nyithatóságát.

A hő- és füstelvezetés és légpótlás tervezése során számítással is megállapítható a füstszakasz mérete, a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílások beépítési helye, a füstkötényfal szükségessége, belógásának mértéke.

Hő- és füstelvezető szerkezet, hő- és füstelvezetésre szolgáló szabad nyílás

A hő- és füstelvezető szerkezet

  • bevilágító felületének, kupolájának tűzvédelmi osztálya A1-D,
  • megbízhatósági nyitási ciklusainak száma
    – közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén Re 1000,
    – egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén Re 300,
    – közösségi rendeltetésű füstszakaszban kétfunkciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 1000,
    – kétfunkciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 300,
  • szélterelőinek vibrációja 10 Hz-nél nagyobb csillapítású,
  • külső szívóhatással szembeni ellenállása (statikus ellenállás, jelzése: WLmin) 1500 Pa,
  • hővel szembeni ellenállása B = 300 °C és
  • égvecsepegési kategóriája – a vízszinteshez képest 120°-nál nagyobb mértékben kinyíló szerkezet kivételével – d0.

A vízszinteshez viszonyítva legfeljebb 60°-os szöget bezáró beépítési helyzetű hő- és füstelvezető szerkezet nyitását biztosítani kell legfeljebb 250 Pa függőleges megoszló teher (hóteher, jelzése: SL) esetében is.

Az alacsony belső hőmérsékleten történő nyitást

  • általános rendeltetésű helyiségeknél T = 0 °C és
  • hűtőházi technológiánál a nyitást legalább T = –15 °C

hőmérsékleten kell biztosítani.

A hő- és füstelvezető szerkezet átfolyási tényezőjét vizsgálattal kell megállapítani.

Meglévő épület, épületrész füstelvezetésének létesítésénél, átalakításánál, felújításánál oldalfalba épített meglévő nyílászáró füstelvezető szerkezetként való alkalmazása esetén, vizsgálati eredmény hiányában alkalmazható normatív átfolyási tényező, ha az alkalmazást az átalakítás mértékének, körének figyelembevételével a tűzvédelmi hatósággal egyeztették.

A hő- és füstelvezetésre szolgáló szabad nyílások esetében a hő- és füstelvezető szerkezetekre vonatkozó követelményeket a hatásos nyílásfelület, valamint az elhelyezés tekintetében alkalmazni kell. A szabad nyílás átfolyási tényezőjeként alkalmazható normatív érték is.

Hő- és füstelvezető berendezés

A füstelszívó ventilátor, a füstcsappantyú és a füstelvezető légcsatorna követelményét az OTSZ 9. mellékletében foglalt 2. táblázat tartalmazza.

A füstelvezető légcsatornát és függesztő-tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a tűz esetén fellépő hőtágulás felvételére alkalmas legyen.

A gépi füstelvezetés elszívó-teljesítményét úgy kell megállapítani, hogy az épület bármely tűzszakaszában, annak bármely szintjén valamennyi füstelvezetéssel érintett helyiségben egyidejűleg működhessen a gépi füstelvezetés.

Egymástól füstköténnyel elválasztott füstszakaszokból álló helyiség esetén a füstelvezető ventilátor elszívó-teljesítményét annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a két legnagyobb mértékű füstelvezetést igénylő füstszakasz füstelvezetése egyidejűleg biztosított legyen.

A hő- és füstelvezetést légcserével biztosító kialakításra a füstelvezetés és a légpótlás követelményeit alkalmazni kell.

Füstszakaszok kialakítása

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint a hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat kell létesíteni, ha

a) közlekedő, folyosó esetén a következő bekezdés szerinti, menekülésre számításba vett útvonal legnagyobb hosszúsága meghaladja a 40 métert vagy
b) egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m2-t vagy hosszúsága a 80 métert.

Az előző bekezdés a) pontja szerinti útvonal a menekülés során a füstszakaszba lépés helyétől a füstszakaszból kilépés helyéig tart.

A szomszédos füstszakaszokat úgy kell elválasztani egymástól, hogy az elválasztás a kiürítést ne akadályozza, a füst terjedését, szétterülését korlátozza.

A füstgyűjtő térbe anyag-, terméktárolás akkor tervezhető, létesíthető, ha

  • a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő és a füst elvezetését és
  • a füstgyűjtő tér tűzcsóván kívüli részének hőmérséklete számítással igazolt módon nem emelkedik 150 ◦C fölé vagy a helyiség teljes területe ESFR sprinklerberendezéssel védett.

A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a füstgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását.

Légpótlás

A természetes légpótlás mértéke megegyezik legalább a természetes füstelvezetés számítással megállapított vagy az OTSZ 9. mellékletében foglalt 1. táblázat szerint előírt mértékével.

A gépi légpótlás mértéke a gépi füstelvezetés előírt legkisebb mértékének 90–100%-a.

Egy légteret képező és több füstszakaszból álló helyiségben a légpótlást a legnagyobb mértékű füstelvezetésre kötelezett füstszakasz alapján,

  • két füstszakasz esetén a másik füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával,
  • három füstszakasz esetében a másik két füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával,
  • négy vagy több füstszakasz esetében a második, harmadik és a negyedik legnagyobb mértékű füstelvezetésre kötelezett füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával

megnövelve kell méretezni.

A légpótlást biztosító ventilátorra a füstelvezető ventilátor követelményei vonatkoznak, a hőállósági követelmény kivételével tűzhatástól védett elhelyezés esetén. A légpótlást biztosító légcsatorna-hálózatra az OTSZ 9. mellékletében foglalt 3. táblázatban előírtakat kell betartani.

Gépi légpótlás esetén az OTSZ 90. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével a levegő belépési sebessége

  • legfeljebb 3 m/s olyan helyiségben, ahol füstszegény levegőréteget kell biztosítani,
  • legfeljebb 5 m/s egyéb esetben.

A légpótló szerkezet átfolyási tényezőjét vizsgálattal vagy normatív érték alapján kell megállapítani.

A légpótlás biztosítható

  • természetes úton légpótló szerkezettel vagy állandóan nyitott szabad nyílással,
  • gépi úton légpótló berendezéssel vagy
  • a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.

A légpótlásra szolgáló szabad nyílások esetében a légpótló szerkezetekre vonatkozó követelményeket a hatásos nyílásfelület, valamint az elhelyezés tekintetében alkalmazni kell.

Beépítési hely

A füst szabadba vezetésének helyét úgy kell megválasztani, hogy a kijutó füst

  • ne veszélyeztesse
    – a menekülési útvonalakat,
    – a hő- és füstelvezetéshez szükséges légpótlást,
    – a füstmentesítés légellátását,
    – a tűzoltó beavatkozást,
    – a szomszédos épületekben, tűzszakaszban tartózkodókat és
  • ne idézzen elő másodlagos gyújtási veszélyt.

A füstmentesítés és a légpótlás légbevezetésének helyét úgy kell megválasztani, hogy ezeken a helyeken keresztül a füst nem kerülhet vissza az épületbe vagy visszakerülése, visszaszívása elkerülhető legyen.

Természetes hő- és füstelvezető vagy légpótló szerkezet alkalmazása esetén a szélirányt figyelembe kell venni a szerkezet elhelyezésénél és nyitási irányának meghatározásánál.

A hő- és füstelvezető szerkezetet a tető vagy a külső határoló fal füstkiáramlást elősegítő helyén kell beépíteni.

A hő- és füstelvezető tetőfelületen való elhelyezésénél figyelembe kell venni az OTSZ 32. § (5) bekezdésében foglaltakat.

A légpótlást a helyiségbe a hatékony hő- és füstelvezetést elősegítő helyen kell bejuttatni.

Álmennyezettel kialakított helyiség gépi hő- és füstelvezetése abban az esetben biztosítható az álmennyezeti térből, ha

  • az álmennyezet kialakítása, áttörtsége a füst áramlását nem befolyásolja kedvezőtlenül,
  • az álmennyezeti elemek, az álmennyezet feletti térben lévő berendezések, tárgyak nem mozdulnak el helyükről a füstelvezetést veszélyeztető mértékben annak működésekor és
  • az álmennyezeti térbe jutó égéstermék nem veszélyezteti a biztonsági berendezések működését és nem jelent gyújtási veszélyt.

Füstmentesítés

A lépcsőház füstmentesítését természetes átszellőzéssel vagy gépészet útján a lépcsőházba juttatott levegő túlnyomásával vagy a lépcsőház és a kapcsolódó terek között elhelyezett, természetes úton átszellőző vagy túlnyomásos füstmentes előtérrel kell biztosítani.

Túlnyomásos füstmentes lépcsőház, valamint túlnyomásos füstmentes előtér esetén

  • az ajtók nyitott és zárt állapotában is biztosítani kell a füstmentességet, és
  • a túlnyomást biztosító légellátó vezeték lépcsőházon, valamint előtéren kívüli szakaszára az OTSZ 9. mellékletében foglalt 2. táblázat szerint a többszakaszos légpótló légcsatornára vonatkozó követelményt kell teljesíteni.

A túlnyomásos füstmentes lépcsőházhoz vagy előteréhez kapcsolódó menekülési útvonalon a túlnyomásos térből bejutó levegő automatikus elvezetését meg kell oldani oly módon, hogy a menekülési útvonalon kialakuló túlnyomás ne veszélyeztesse a menekülést.

Füstmentes előtéri és füstmentes lépcsőházi helyiségkapcsolatok, nyílászárók

A füstmentes lépcsőházban kizárólag kézi vagy – beépített tűzjelző berendezéssel ellátott épület, épületrész esetén – automatikus tűzeseti vezérléssel ellátott felvonót lehet elhelyezni.

A füstmentes lépcsőházhoz és előteréhez csatlakozhat az előző bekezdés szerinti felvonó aknája, ha más helyiségbe nem nyílik aknaajtó.

A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház legfeljebb egy pinceszintet szolgálhat ki.

A füstmentes lépcsőházba és a füstmentes előtérbe a szomszédos helyiségek és egyéb, ajtónak nem minősülő nyílászárók úgy nyílhatnak, hogy azok a füstmentesítés működését és a kiürítést nem veszélyeztethetik.

Vissza a Tartalomjegyzékhez

Tűzvédelmi szakvizsgára van szüksége? Egy néhány órás oktatást követően még aznap kézbe kapja bizonyítványát! A naprakész tananyag, a kiemelkedően színvonalas és hasznos oktatás mellett a tűzvédelmi szakvizsga komplett lebonyolítását Magyarországon a legkedvezményesebb áron biztosítjuk. Ne feledje, nálunk 100% a sikeres és eredményes vizsgák aránya!

Author's imageMagyar Tűzvédelemtűzvédelmi oktatásszervező