Anyagok tűzveszélyességi osztályai

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) szerint a tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani.

Az OTSZ fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolja az anyagokat.

Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartoznak:

a) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) szerinti
aa) instabil robbanóanyagok, továbbá az 1.1–1.5. alosztályba tartozó robbanóanyag,
ab) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gáz, valamint az A és B kategóriába tartozó kémiailag instabil gáz,
ac) 1. és 2. kategóriába tartozó aeroszol,
ad) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes szilárd anyag,
ae) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek,
af) 1. kategóriába tartozó piroforos folyadék,
ag) 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyag,
ah) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,
ai) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadék,
aj) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag vagy
ak) A, B, C vagy D típusú szerves peroxid,
b) a CLP rendelet szerinti 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül
ba) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék,
bb) a legalább 21 °C zárttéri és legfeljebb 55 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék, az olyan vizes diszperziós rendszer kivételével, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,
bc) az a folyadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,
a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum kivételével,
c) az a) és b) pontba, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül
ca) az éghető gáz,
cb) az éghető gőz, köd,
cc) a por, valamint egyéb kisméretű szilárd anyag levegővel képzett robbanásveszélyes keveréke,
cd) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék,
ce) a legalább 21 °C zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék, ha nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, valamint
cf) az a folyadék és olvadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspontjának 20 °C-kal csökkentett értéke.

Mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartoznak:

a) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül
aa) az 1.6. alosztályba tartozó robbanóanyag,
ab) az 1. kategóriába tartozó oxidáló gáz,
ac) az E, F és G típusú önreaktív anyagok és keverékek,
ad) az 1. és 2. kategóriába tartozó önmelegedő anyagok és keverékek,
ae) a 3. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,
af) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadék,
ag) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag,
ah) az E, F és G típusú szerves peroxid,
b) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül
ba) az 55 °C-nál nagyobb nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék,
bb) az a folyadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,
bc) az olyan vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, valamint
bd) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum,
c) a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztálynál az a) és b) pontba, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztálynál az a) és b) pontba nem tartozó anyagok és keverékek közül
ca) az a szilárd éghető anyag, amely nem tartozik fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba,
cb) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
cc) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű, B–F tűzvédelmi osztályú építőanyag,
cd) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,
ce) az 55 °C feletti nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék,
cf) az a folyadék és olvadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb.

Nem tűzveszélyes osztályba tartozik:

a) a nem éghető anyag, ha nem tartozik a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy a mérsékelten tűzveszélyes osztályba,
b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és
c) a CLP rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó aeroszol.

CLP elérhetősége

Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról innen tölthető le.

Vissza a Tartalomjegyzékhez

Tűzvédelmi szakvizsgára van szüksége? Egy néhány órás oktatást követően még aznap kézbe kapja bizonyítványát! A naprakész tananyag, a kiemelkedően színvonalas és hasznos oktatás mellett a tűzvédelmi szakvizsga komplett lebonyolítását Magyarországon a legkedvezményesebb áron biztosítjuk. Ne feledje, nálunk 100% a sikeres és eredményes vizsgák aránya!

Author's imageMagyar Tűzvédelemtűzvédelmi oktatásszervező